2006. március 12., vasárnap úgy érezheti, hogy minden rendben. semmi nincs rendben. nagyon nehéz úgy hogy folyton a fejemben jár. napokat adok már csak ennek, de nemhiszem hogy bármi változna. nem tehetek róla, hogy beleszerettem. maradhattunk volna barátok, és semmi gondunk nem lenne. nem maradtunk, többek lettünk. ezt nem tudom elfelejteni. és elképesztően nagyon fáj, hogy nem mondja el mit gondol rólunk. annyit tudok, hogy ez most közelebb van a barátsághoz. de hogy ez változhat-e valamikor, van-e értelme bármit tennem nem tudom. ez a bizonytalan félelem ami felőről. nem ez nem igaz, bírnám én ezt sokáig, ha látnák reményt. sajnos nem látok, és ő sem mond semmit, ami reményt adna. így pedig még én is tudom hogy értelmetlen szenvedni. majd a következő életünkben talán máshogy alakul. ezt Sempai írta [15:42]

2006. március 4., szombat "A szívemben három olyan érzés van, amely sosem hagy unatkozni: a szomorúság, a szeretet és a hála." szomorú vagyok, mert nem lehetek veled; szeretlek, mert megszeretetted magad velem; és hálás vagyok minden együtt töltött percért. ég veled Kedvesem. ezt Sempai írta [10:40]

2006. március 2., csütörtök TÓTH ÁRPÁD: ÁLARCOSAN Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg? Bocsáss meg érte. Hisz ha tudnám, A világ minden fényét s melegét Szórva adnám. Kastélyokat. Pálmákat. Táncokat. Ibolyákkal a téli Riviérát. Vagy legalább egy-egy dús, összebújt, Boldog órát. De most oly nehéz. Most egy sugarat Se tudok hazudni, se lopni. Vergődő és fénytelen harcokon El kell kopni. Az Antikrisztus napjai ezek, Csillog a világ szörnyű arany-szennye. Röhögő senkik, balkörmű gazok Szállnak mennybe. S én lent vergődöm, és nem tudja más, Hogy csöndem éjén milyen jajok égnek. De légy türelmes. Jön még ideje Szebb zenéknek. Csak légy türelmes. Maradj, míg lehet, Váró révem, virágos menedékem. Most álarc van rajtam, zord és hideg, De letépem, Vagy szelíden, míg elfutja a könny, Öledbe hajló arcomról lemállik, S te ringatsz, ringatsz jó térdeiden Mindhalálig. ezt Sempai írta [19:15]

2005. november 14., hétfő az igazság könyveit csak a valóság könnyein keresztül láthatod ezt Sempai írta [23:44]

2005. november 12., szombat kétszázharmincnyolc., a miértjeimre: még lehet azért kérek választ tőle. most már tét nélkül elmondhatja... ezt Sempai írta [00:34]

2005. november 11., péntek kétszázharminchét., olvastam: valahol, hogy az élet olyan mint egy vonat-utazás, néha beszállnak melléd emberek és egy darabig eggyüt utaztok, aztán kiszállnak és akkor már nem. ezt Sempai írta [22:37]